Az európai Kánaánban rohad a v - Iványi Sándor,Zempléni Fesztivál,Májer János,Európai Regionális Fejlesztési Alapja,Eredics Imre,Villányi Tibor,Mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért Közalapítvány Kuratóriuma,Steinerné Vasvári Éva,Jakab Tannebaum,Arnóth János,Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség,Zsinagóga Kutatócsoport,Zsidó Hitközség,Magyar Turizmus Rt,Móra Ferenc Múzeum,Alsóvárosi Templom,Kecse Nagy Sándor,Démász Rt,MEGÚJULT MÁDI ZSINAGÓGA,Zempléni Kulturális Napokat,Merényi Judit,Rolla János,Liszt Ferenc Kamarazenekar,Román András,Kincstári Vagyoni Igazgatóság,World Monuments Fund Jewish Heritage Grant,Dávid Ferenc,Benkő Ágnes,Wirth Péter,ÉPSZER Rt,Galambosi Imre,Thuma József,Harsányi László,Nemzeti Kulturális Alapprogram,Deutch László,Újpesti Hitközség,Szilágyi Gábor,Veszprémer Klezmer Band,Magyarországi Izraeliták Országos Közössége,Szépművészeti Múzeum,Kulturális Minisztérium,Szentkirályi Miklóst,Szentkirályi Miklós,Nagy László Gábort,Magyar Anna,Csongrád Megyei Közgyűlés,Horváth Gábor,Széles Imre,Feszty Árpád,Magyar Állam, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Az európai Kánaánban rohad a v

2009-02-10 20:15:20, kedd

	Iványi Sándor Az európai Kánaánban a zsidó kultúrára mindig bőven van pénze a Magyar államnak!! (közben rohad a víztől a Feszty -körkép is) Átadták a felújított tokaji zsinagógát 2006. augusztus 18. Kulturális és konferenciaközpontként működik a jövőben Tokaj egykori zsinagógája, amelyet felújítását követően szerda este, a Zempléni Fesztivál erre az alkalomra szervezett ünnepi műsora keretében adott át Májer János, a város polgármestere. Tokaj a zsinagóga felújításához európai uniós pénzre pályázott, s a mintegy 400 millió forintos helyreállítási költség 90 százalékát nyerte el, a fennmaradó hányadot az önkormányzat fedezte - közölte a polgármester. A megújult épület földszintjén és karzatán 250 néző foglalhat majd helyet. A tetőtérben, amelyet konferenciateremként alakítottak ki, ugyancsak 250 ember számára van hely. A polgármester elmondta, hogy a zsinagógában a jövőben elsősorban kulturális rendezvényeket, komolyzenei koncerteket, kamaraszínházi előadásokat tartanak, de a földszint is alkalmas konferenciák megrendezésére. Az épület teljesen akadálymentes - jegyezte meg Májer János. A tokaji önkormányzat sikeresen pályázott a zsinagóga tőszomszédságába tervezett városi színház megépítésére is. Ez csaknem 953 millió forint költségű zöldmezős beruházás lesz, a költség 65 százalékát - csaknem 604 millió forintot - az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja biztosítja. A magyar költségvetés több mint 325 millió, míg a városi önkormányzat csaknem 24 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz. A kivitelezés várhatóan 2007 tavaszán kezdődik és 2008 nyarán fejeződik be. Felújították a győri zsinagógát 2006. június 27. Megújult a győri zsinagóga, a több mint százéves műemlék épület ezentúl a nagy értékű Vasilescu-gyűjteménynek ad otthont, mondta Eredics Imre alpolgármester a helyszíni sajtótájékoztatón. A továbbiakban az épületegyüttes kulturális célokat szolgál, zenei és képzőművészeti programoknak ad helyet - közölte a politikus. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék felújítására 450 millió forintos címzett támogatást nyert a város. A rekonstrukció költsége meghaladta a 471 millió forintot, ebből az összegből valamivel több mint 21 millió forint hárult Győrre. A munkálatok során az eredeti állapotnak megfelelően alakították ki a földszinti, nyolcszög alakú egykori szakrális teret, a belső tér festését a műemléki falkutatás során fellelt motívumok felhasználásával végezték el. A kétszintes karzatos belső tér padlófűtést kapott. Megoldották az egy évszázadosnál idősebb faszerkezet rovar- és gombamentesítését is. A 22 méter magas kupolát egy régi fotó alapján rekonstruálták, 517 arany csillagához 1800 lap aranyat használtak fel. A zsinagóga múltjáról Villányi Tibor, a helyi zsidó hitközség vezetője elmondta: 1870-ben avatták a neológ zsinagógát, majd 1927-ben az úgynevezett téli templommal kibővítették. A holokauszt idején közel ötezer embert hurcoltak el a városból, közülük 780-an tértek csupán vissza. Az imaház az 1960-as évek végén került állami tulajdonba. A rendszerváltozást követően az önkormányzat alapítványt hozott létre a zsinagóga értékeinek megmentésére. Az alapítvány jóvoltából több mint tíz évvel ezelőtt sikerült rendbe hozni az egykori imaház kupoláját. Megmentik a mezőcsáti zsinagógát 2005. június 30. Figyelemfelhívó konferenciát rendezett szerdán a mezőcsáti zsinagóga megmentésére alakult közalapítvány kuratóriuma. Az 1880-ban épült zsinagóga helyreállítási munkálatait nem lehet tovább halogatni, mert műszaki álapota rohamosan romlik - hangzott el a Mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért Közalapítvány Kuratóriuma által rendezett tanácskozáson. Steinerné Vasvári Éva, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a zsinagóga épületének helyreállítása több szempontból értékmentő: "Értékmentő, mint építészeti emlék, mint a város történetének elválaszthatatlan része és mint a mezőcsáti zsidó közösségnek emléket állító, de a jelenben, illetve a jövőben továbbra is az életet szolgáló épület". Hangsúlyozta, hogy a zsinagóga újjáépítése érdekében a mezőcsátiak alapítványt hoztak létre, amely évek óta szorgalmazza az épület rekonstrukcióját, valamint kulturális és oktatási célokra történő hasznosítását. "A mezőcsáti csodarabbi, azaz Jakab Tannebaum példáját követve szeretnénk, ha a zsinagóga a zene és a művészetek háza lenne, ugyanis a rabbi a XIX. században Mezőcsáton több száz ifjút nevelt és oktatott" - fejtette ki a képviselő. A hitközségben szigorú zsidó vallási fiútanoda, jeshiva működött, amelynek épülete a zsinagóga telkén még ma is áll. Steinerné Vasvári Éva beszámolt arról is, hogy az épület rekonstrukciós tervei 2003-ban elkészültek, de a pályázatukat pénzhiány miatt elutasították. Arnóth János, a település polgármestere emlékeztetett arra, hogy a korábban a környék tíz hitközségének hitéletét szolgáló zsinagóga állapota folyamatosan romlott. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Zsinagóga Kutatócsoport munkatársai már 1986-ban megállapították, hogy az "épület léte veszélyben van". mti Díszkivilágítást kapott a szegedi zsinagóga 2005. június 22. Harmincnégy energiatakarékos égő, húsz süllyesztett izzó és négy szabadtéri reflektor világítja meg a szegedi zsinagóga épületét néhány napja; oldalról sárga fénnyel díszítik a falakat, a kupola látványát pedig fehér fénykoronával emelik ki. A sötétedéstől éjfélig látható díszkivilágítás elkészülte 24,5 millió forintba került, a Zsidó Hitközség és a Magyar Turizmus Rt. 5-5 millió forintot, a városi önkormányzat pedig 14,5 millió forintot állt a költségekből. A Fogadalmi templom, a Móra Ferenc Múzeum, az Alsóvárosi Templom, a zsinagóga és más középületek díszkivilágításának elkészültével Szeged a legszebb éjszakai fényben úszó vidéki várossá vált - mondta Kecse Nagy Sándor, a munkálatokban közreműködő Démász Rt. kommunikációs vezetője. Az Európa egyik legszebb zsinagógájának tartott épületet 1900 és 1903 között emelték. Megújul a vásárhelyi zsinagóga mennyezete 2008.04.28. 04:00 Hódmezővásárhely - Az egyedülállónak mondható holokauszt múzeum kialakításával együtt az elmúlt években közel 200 millió forintot költöttek a vásárhelyi zsinagóga felújítására. Egyedül a repedezett mennyezet helyreállítása van még hátra, ami várhatón a nyár végére el is készül. A vásárhelyi zsinagóga építését 1857-ben fejezték be. A jelenlegi formáját 1908-ban nyerte el a megye második legnagyobb zsinagógája. 2004 előtt igen siralmas állapotban volt. Városi támogatással és pályázati pénzekből azonban négy esztendeje elkezdték a felújítást. Az első szakaszban új vakolatot kapott a homlokzat és a belső tér, helyreállították az aljzatot, és fehérre meszelték a falakat. A másodikban színes festést kaptak a falak, a keleti oldalon pedig az aranyozást is elvégezték. Ezenkívül a padok is visszakerültek a helyükre, így a karzatot is beleszámítva összesen 629-en foglalhatnak helyet az istentiszteleteken. A repedezett mennyezetet leszámítva kívül-belül megszépült az impozáns épület. A fenti munkálatok, valamint az országban egyedülállónak mondható holokauszt múzeum kialakítása együttesen 200 millió forintba került. A beruházás során azonban egyet nem sikerült megvalósítani: az igen rossz állapotban lévő mennyezet helyreállítását. Ezen munkálat költsége meghaladja a 20 millió forintot. Az önkormányzat most is költ a zsinagógára, de a saját forrás mellé pályázati pénz is kell. A tervek szerint hamarosan indulhat is a munka, s a nyár végére el is készülnek vele. MEGÚJULT A MÁDI ZSINAGÓGA 2004 május 10. Széleskörű hazai összefogás és nemzetközi támogatás eredményeképpen megújult a Mádon 1795-ben copf stílusban épült zsinagóga. Ebben nagy szerepet játszott a Zempléni Kulturális Napokat hosszú éveken át szervező Merényi Judit, Rolla János és a Liszt Ferenc Kamarazenekar kezdeményezése, továbbá Román András aktív közreműködése. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a helyreállítás költségeinek mintegy 90 %-át vállalta, a World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja pedig 80 ezer dolláros támogatást nyújtott. A helyreállítás Dávid Ferenc kutatómunkáját követően Benkő Ágnes és Wirth Péter tervei alapján folyt a generálkivitelező ÉPSZER Rt irányításával, a restaurátori munkát kisterenyei Ervin irányította. 2004. május 9-én a magyarországi Holocaust 60. évfordulójának megemlékezései keretében került sor a helyreállított épület ünnepélyes átadására. A mintegy 500 jelenlévőt a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaiból álló vonósnégyes előadását követően Galambosi Imre, Mád polgármestere és Thuma József, a KVI vezérigazgatója köszöntötte, majd Harsányi László miniszteri megbízott, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tartott avató beszédet. Deutch László, az Újpesti Hitközség főrabbija mondott imát, Szilágyi Gábor kántor énekelt, majd a polgármester gyújtott gyertyát a Holocaust mádi áldozatainak emléktáblája előtt. Az ünnepséget a Veszprémer Klezmer Band műsora zárta. Az illetékesek szándékukat fejezték ki, hogy a zsinagóga melletti rabbiház rendbehozatalára, felújítására is minél előbb sort kívánnak keríteni, s ezzel új, vonzó helyszín születhet a világörökségi listán szereplő Tokaji kultúrtájon. 39 zsidónak épült új zsinagóga potom 80 millióért 2008. Szeptember 17. Békéscsabán, ahol a holokauszt előtt közel négyezer zsidó élt, s ahova alig ötszázan tértek haza, ma a zsidó közösség 39 aktív tagot számlál. Számukra épült összesen 80 millió forintért az új zsinagóga, melyet a közeljövőben fel is avatnak - büszkélkedik a MAZSIHISZ. A második világháború előtt két zsinagóga működött Békéscsabán, egy neológ és egy ortodox. A két épületet a hatvanas években adta el a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége, ahol ezek után csak a mikve épülete melletti kis közösségi házban maradt hely a még félszáz főt sem elérő közösségnek együtt gyakorolnia vallását. Ez viszont a kilencvenes évek derekán a városfejlesztés útjába került. Az önkormányzat kiemelten méltányos árat, 40 millió forintot adott a romos épületekért. Az új zsinagóga felépítéséhez szükséges másik negyven millió forintot zsidó szervezetek, de elsősorban a MAZSIHISZ biztosította, amiből a Széchenyi ligetben a keleti blokk - háború utáni valószínűleg első - hitközségi zsinagógáját felépíthessék. MAZSIHISZ nyomán Nejlon, tálca és vödör védi a Feszty-körképet, ja ez magyar! 2008.02.07. Ópusztaszer - Kétszázmillió forint kellene a Feszty-körkép épületének felújítására, de sürgősen: most már ezt mondja a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora is. A minisztérium az írásbeli jelentésre vár, a park és a megye egy pályázatra. A képre még nem folyik víz, de az előtte lévő terepasztalra igen. Ezt a látogató nem veszi észre, mert a csurgás alá korhű cserépedényeket tettek. Hetekkel azután, hogy a televíziókban megjelent a Feszty-körkép megmentésére, közadakozásra buzdító reklám, megmozdult az Oktatási és Kulturális Minisztérium is. A tárca megbízta és Ópusztaszerre küldte a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorát, Szentkirályi Miklóst. A szakember hétfői szemléjéről több sajtóorgánum is beszámolt. A főrestaurátor lapunk kérdésére azt mondta, maga a körkép nem szorul felújításra - csupán a régóta esedékes takarítást kellene elvégezni - a fölötte lévő tető azonban tényleg aggasztó, meg kell csinálni minél hamarabb. Az 1995-ben átadott épület nemcsak itt-ott ázik be, hanem mindenütt. Szentkirályi Miklós írásbeli véleményét elküldte a minisztériumnak. Megkérdeztük a tárca szakértőjét, Nagy László Gábort, mikor tárgyalnak a kialakult helyzetről a megyével. Azt mondta, a szakvélemény áttanulmányozásáig nincs miről beszélni érdemben. A minisztérium szakmai segítséget nyújt, ha kell, a zsebébe nyúl, de a felújítás költségeit szerinte elsősorban a kht.-nak, és nyolcvanszázalékos tulajdonosának a Csongrád megyei önkormányzatnak kellene állnia. Aki látta már a kiállítást, tudja, igazán attól szép, hogy a sík kép észrevétlenül folytatódik terepasztalban: a látogató tényleg egy széttaposott országút közepén találja magát, igazi föld, igazi bokrok, üszkös gerendák között. Erre a földre is csorog a víz a tetőről, amikor esik az eső, de a látogatónak legföljebb az tűnik föl, hogy kicsit sok cserép látható a közelben. A csurgás alá ugyanis korhű agyagedényeket állítottak. A védekezés korhű, a látvány azonban szívszorító. - Most készül a költségvetésünk, ebben szerepel a kht. több százmilliós pályázata, amelynek önerejét állná a megye, erről természetesen még szavaznia kell a közgyűlésnek - reagált a tárca véleményére Magyar Anna. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is szeretné minél hamarabb megoldani a körkép problémáját, a megyének azonban nincsenek szabadon fölhasználható százmilliói, így a pályázat az egyetlen remény - és az, hogy a minisztérium is a zsebébe nyúl. A kht. nagyon szép kiállítást gondoz, de nincs szerencséje még a múzeumi törvénnyel sem. Kedvezményeket kell adnia a látogatóknak, de azt a normatívát, amelyet ezért az állam cserébe odaad az önkormányzati múzeumoknak, nem kaphatja meg - mivel gazdasági társaság. A belépőjegy tényleg nem olcsó ide, de a fönntartásra nagyon sok megy el: a körkép gazdaságtalan épületének decemberi gázszámlája 3 és fél millió forint volt. Horváth Gábor igazgató azt mondja, kétszázmillió kellene a tetőre, és tényleg ez a pályázat az utolsó esélyük, a megyék által indított közadakozás mellett. Aki bejárja a házat, szakértői vélemény nélkül is láthatja, hogy nagy a baj. Az 1995-ben átadott épület teteje nemcsak itt-ott ázik be, hanem úgy, mint egy szita. A víz foltjai sokfelé láthatók: fán, padlón, drapérián. A sétálóutcát bemutató kiállítás fölött nejlonok függnek, a korhű ruhába öltöztetett bábuk feje magasságában. Minden beázik - csak a körképre nem folyik a víz. Legalábbis eddig nem folyt. Széles Imre műszakicsoport-vezető a képet védő rendszer egyik "elemével", a felmosóvödörrel. Feszty Árpád 2,7 millió dollárból restaurált alkotása kényes holmi, az sem mindegy, milyen a levegő körülötte. Éppen ezért komoly rendszer ügyel a páratartalomra: ha kell, a gépek párásítanak, ha kell, szárítanak - ha esik az eső, nyilván gőzerővel. A hipermodern berendezésekhez képest szívszorító látvány az a bádog tálcarendszer, amely a körkép fölött fut körben: a tetőről lecsorgó vizet ez fogja föl, s gumislag vezeti le. Egy helyen a tálcák között is megtalálta a rést a víz, és tenyérnyi nagyságban átáztatta a kép tetejét. Ide egy egyszerű piros felmosóvödröt függesztettek föl. Sajnos nem tudtam minden esetről összegyűjteni az adatokat, de már a fentebbi néhány példa is kiválóan bizonyítja: a zsidó honfoglalás miatt, a zsidó kultúrát, és annak tárgyi örökségét akármekkora összeggel, de megmenti a Magyar Állam, míg a magyar kulturális örökség lassan az enyészeté lesz. Senki ne mondja, hogy nem szándékos kulturális rombolás zajlik itthon! Felháborító, hogy a magyar adófizetők közpénzéből milliárdokat költsenek egy magát bejegyeztetni nem óhajtó kisebbség zsinagógáira, és közben rohadni hagyják a magyar kultúrát! Amikor egy zsidó vezetőtől összesítést kértem a cikkemhez arról, mennyit is kaptak az elmúlt húsz évben a magyar államtól, megtagadta a válaszadást. Mindeközben ez a kisebbség gyalázza folyamatosan a magyarságot neonáci, fasiszta, rasszista jelzőkkel, ahelyett, hogy elmennének dolgozni, a valóban rasszista Izraelbe! Magyarország legyen végre a magyaroké! Győzzön a Jobbik! * www.nemzetihirhalo.hu *****

0 komment , kategória: Általános

Címkék: tőszomszédságába, hódmezővásárhely, díszkivilágítást, energiatakarékos, helyreállították, rekonstrukcióját, rendbehozatalára, felhasználásával, cserépedényeket, városfejlesztés, költségvetésünk, vezérigazgatója, megállapították, felmosóvödörrel, eredményeképpen, díszkivilágítás, főrestaurátorát, minisztériumnak, figyelemfelhívó, berendezésekhez, helyreállítását, önkormányzatnak, képzőművészeti, kialakításával, épületegyüttes, páratartalomra, nemzetihirhalo, visszakerültek, egyedülállónak, zsinagógájának, terepasztalban, agyagedényeket, kedvezményeket, évfordulójának, műszakicsoport, kamaraszínházi, európai Kánaánban, zsidó kultúrára, felújított tokaji, jövőben Tokaj, alkalomra szervezett, város polgármestere, zsinagóga felújításához, fennmaradó hányadot, önkormányzat fedezte, megújult épület, polgármester elmondta, jövőben elsősorban, épület teljesen, tokaji önkormányzat, zsinagóga tőszomszédságába, magyar költségvetés, Iványi Sándor, Zempléni Fesztivál, Májer János, Európai Regionális Fejlesztési Alapja, Eredics Imre, Villányi Tibor, Mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért Közalapítvány Kuratóriuma, Steinerné Vasvári Éva, Jakab Tannebaum, Arnóth János, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, Zsinagóga Kutatócsoport, Zsidó Hitközség, Magyar Turizmus Rt, Móra Ferenc Múzeum, Alsóvárosi Templom, Kecse Nagy Sándor, Démász Rt, MEGÚJULT MÁDI ZSINAGÓGA, Zempléni Kulturális Napokat, Merényi Judit, Rolla János, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Román András, Kincstári Vagyoni Igazgatóság, World Monuments Fund Jewish Heritage Grant, Dávid Ferenc, Benkő Ágnes, Wirth Péter, ÉPSZER Rt, Galambosi Imre, Thuma József, Harsányi László, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Deutch László, Újpesti Hitközség, Szilágyi Gábor, Veszprémer Klezmer Band, Magyarországi Izraeliták Országos Közössége, Szépművészeti Múzeum, Kulturális Minisztérium, Szentkirályi Miklóst, Szentkirályi Miklós, Nagy László Gábort, Magyar Anna, Csongrád Megyei Közgyűlés, Horváth Gábor, Széles Imre, Feszty Árpád, Magyar Állam,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]